Az erősen életrajzi jellegű mű főhőse is homályos szimbólumok közt éli sejtelmes életét, megtapasztalja a benne lakozó űrt, ám végül kinyílik a szeme egy szabadabb, teljesebb létezésre. A hős Marco Stanley Fogg keresi a szerelmet, elveszett apját és kutatja származásának és sorsának rejtélyét, az ismeretelen felfedezésére indul.
Holdpalota / Paul Auster . - [Ford. Vághy László]. - Budapest: Európa Könyvkiadó, 1993. 352 p.
kötött: 420,- Ft
Eredeti cím: Moon Palace
Viking Penguin Inc., New York, 1989.
Részlet a könyvből:
“És attól a pillanattól kezdve egyáltalában nem tettem semmit, hogy segítsek magamon; egyszer s mindenkorra eldöntöttem, hogy a kisujjamat sem fogom mozdítani megmentésem érdekében. Fogalmam sincs, miért döntöttem így. A legkülönfélébb ürügyeket gyártottam magamnak, de a legvégső ok alighanem a kétségbeesés lehetett. Minden reménytelennek tűnt; a jelenlegi világhelyzetben, a totális káosznak ebben az állapotában, úgy éreztem valami egészen drasztikus intézkedésre van szükség a részemről. Hathatósan ki akartam fejezni undoromat az egész világ iránt, valami különlegesen elképesztő, érthetetlen, megbotránkoztató dolgot művelni. Könyörtelen idealizmusomban úgy határoztam: egyetlen tennivalóm nem tenni semmit. Cselekvésem mindenfajta cselekvés nagyvonalú visszautasítása lesz. Ha úgy tetszik, esztétika tétel rangjára emeltem, mintegy civilizált köntösbe öltöztettem nihilizmusomat. Műalkotásnak fogom fel életemet, gondoltam, az élet végső paradoxonainak oltárán áldozom fel magam. Minden egyes lélegzetvételem az utolsó lesz ettől fogva, melyben végső leheletemet ízlelhetem meg. Teljes elsötétülésre mutatott minden jel. Nem telik bele sok idő, s az összes fény kihuny. Bárhogy keresgéltem is a tények egy más olvasatát, a sötétség képe fokozatosan csapdába csalt, elcsábított legondolásának utánozhatatlan tökélyével, nemes egyszerűségével. Semmit sem teszek majd, hogy feltartóztassam az elkerülhetetlent, de siettetni sem fogom fölöslegesen. Ha élek még egy darabig, ahogy mindig is tettem, annál jobb. Türelmes leszek, szilárdan rögzítem magam a semmiben. Beletörődtem, mi vár rám; hogy ma történik vagy holnap, mellékes kérdés, mit sem változtat a lényegen. Teljes napfogyatkozás. Az állatot leöltem, beleiből kiolvastam a jövőt. A napot eltakarja a hold; és ez lesz az a pillanat, amikor én eltűnök, amikor megszűnök majd lenni. Pénzem elfogy; egy kupac csont és bőr leszek, nagy halom szemét, s nevem egy hajítófát sem ér majd." (Holdpalota)
magyar nyelvű kiadás könyvborítója
eredeti nyelvű kiadás könyvborítója
RSS