Auggie Wren mesélte el nekem ezt a történetet. Mivel Auggie-ról ez nem fest valami hízelgő képet, legalábbis nem olyat, amilyet ő szeretne, megkért, hogy ne használjam az igazi nevét.
Az utolsó pillanatig vártam. Mióta megkaptam a megbízást a Paper Palace felkutatására gyűjtöttem a dokumentumokat és a nyomokat, de halogattam, hogy elmenjek a helyszínre.
A történet, amely bejárja a hazugság és igazság, identitás és képmutatás közti árnyvilágot, megmutatva azt, ami látható, fáradhatatlanul kutatva azt, ami láthatatlan. Talán örökre.
RSS
|
