A nagyvárosi, kiüresedett, elidegenedett lét, az életükben sajátos tartalmat kereső emberek, értékrendek válsága és az egzisztencia kérdéseit boncolgatva képet kaphatunk egy sajátos amerikai társadalmi rétegről, amely sokak számára már nem is annyira ismeretlen és távoli.

A jó élet

Az a délelőtt 2001. szeptember 11-én sok embernek megváltoztatta az életét. A Világkereskedelmi Központ közelében lakó McInerneyét is, aki - miután sokáig egy ingyenkonyhán dolgozott önkéntesként - nekiállt feldolgozni az új, nagy témát: hogyan reagálnak a terrortámadásra, az átható félelem légkörére, barátaik elvesztésére korábbi sikerkönyvének, a Lángos csillag fakul-nak a hősei. Előtte egy nappal még buli van: a szokásos buli - vagy nevezzük inkább partinak, elvégre komoly, meglett emberekről beszélünk, a New York-i értelmiségi elit tagjairól, akiknek - bár mintha valami nagyon hiányozna az életükből - alig akad komolyabb gondjuk annál, hogy mi legyen a menü, és kit ki mellé ültessenek...Másnap pedig - csípős füst tölti be alsó-Manhattant, a világ fenekestül felfordult, s Corrine, a regény hősnője a Ground Zero közelében talál egy ingyenbüfét, ahol önkéntesként dolgozni kezd. Jönnek-mennek az emberek: rendőrök, tűzoltók, kíváncsiskodók - és ki-ki elmondja a maga történetét. Corrine eleinte abban reménykedik, hogy ez a "közös" megrázkódtatás valahogy rendbe teszi a kapcsolatát férjével, Russell-lal: a profi könyvkiadó unalmas felszíne alatt talán még pislákol az a régi, izgalmas srác, akinek Dylan Thomas és Fitzgerald volt a kedvence, s aki maga is költő akart lenni. De Corrine-t egyszer csak megérinti az új szerelem...

Fények, nagyváros

McInerney alakjai, akiknek fejében Fitzgerald, Hemingway és Faulkner békésen megfér a popkultúra állandó kísérő zenéjével, nagykanállal eszik azt az életet, amelytől viszolyognak. Imádják a város forgatagát, s közben elegük van belőle: a fényekből, az éjszakai bárokból, a kokainból, a gyorsan felszedhető csajokból (akikről esetleg kiderülhet, hogy nem is csajok); s talán kertes vidéki házra és meleg családi fészekre vágynak… Mint a Fények, nagyváros hőse, aki New York lázas forgatagában próbálkozik a túléléssel: nappal egy újság Tényhitelesítő Osztályán gürizik, éjjel pedig a remekművét kellene írnia, amellyel majd berobban az amerikai próza élvonalába - de ehelyett próbál megfeledkezni lélekölő munkájáról és feleségéről, Amandáról, aki egyik percről a másikra faképnél hagyta, amikor épp beindult a modellkarrierje. A Fények, nagyváros - amely annak idején a "kölyökfalka" első óriási sikere lett - izzó keserűséggel írja le egy elhagyott férfi keserveit: úgy érezhetünk együtt a hősével, hogy az idő és a hely (a nyolcvanas évek, New York) a lélek történéseinek puszta hátterét adja. Ám ez a háttér mégiscsak felejthetetlen a maga minden őrületével: s a regény így lesz ragyogó látlelet a nyolcvanas évekről és arról a generációról, amely akkor még épp csak kezdte megismerni önmagát: újszülöttként csodálkozott rá a világra, amelyben sehogy sem találta a helyét. A Fények, nagyváros - amely annak idején a "kölyökfalka" elso óriási sikere lett - izzó keseruséggel írja le egy elhagyott férfi keserveit: úgy érezhetünk együtt a hosével, hogy az ido és a hely (a nyolcvanas évek, New York) a lélek történéseinek puszta hátterét adja. Ám ez a háttér mégiscsak felejthetetlen a maga minden orületével: s a regény így lesz ragyogó látlelet a nyolcvanas évekrol és arról a generációról, amely akkor még épp csak kezdte megismerni önmagát: újszülöttként csodálkozott rá a világra, amelyben sehogy sem találta a helyét.